A korrupciós ügyeket a 2010 előtt működő MSZP-SZDSZ kormányok számlájára lehet írni

2017.10.30

A hatékonyságot mi abban mérjük, hogy egy beruházás mennyire támogatja a gazdaság és a foglalkoztatottság növekedését - nyilatkozta lapunknak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Az államtitkár beszélt többek között a szociál- és gazdaságpolitika kapcsolódási pontjairól, a korrupciós támadások mögötti tényszerűség hiányáról és a 2020 utáni támogatási rendszer alakulásának menetéről, amellyel kapcsolatban viták sorozatára számít az elkövetkezendő években.

- Magunk mögött hagytuk az év harmadik negyedévét. Hogy állunk az európai uniós források meghirdetése, a kötelezettségvállalás és a kifizetések tekintetében?

- A 2017. év tavaszának talán egyik legnagyobb gazdaságpolitikai szenzációja volt, hogy március 31-ig Magyarország elérte a százszázalékos meghirdetési arányt, azaz a teljes rendelkezésére álló keret esetében kiírta a pályázatokat a potenciális pályázók számára. Ezzel a jelenlegi kormányzati ciklus fejlesztéspolitikájának egyik nagy fejezetét le is zártuk, következő teendőnk a források minél gyorsabb teljes lekötése, valamint a beruházások megvalósítása. A kormány azzal, hogy minden kiírást meghirdetett, lényegében öt évet nyert a vállalkozások számára: ennyivel több idejük lesz fejlesztéseik megvalósítására, a források felhasználására. Így fel sem merülhet majd az, ami miatt az előző periódusban aggódnunk kellett, hogy Magyarország forrást veszít.


- Mennyire fontos a gyorsaság?


- Két szempontból is lényeges a források mielőbbi lehívása. Egyrészt már jól látszik, hogy a brit kilépési folyamat egyik központi kérdése az lesz, hogy mely tagállam vállalja át azt az anyagi terhet, amelyet eddig Nagy-Britannia viselt nettó befizetőként az unióban. Erre egy felelős kormánynak fel kell készülnie. Azzal, hogy idén mindent meghirdettünk, megtettük az első lépést. A következő időszakban szeretnénk a pénzeket száz százalékban lekötni: így bármi is történjen, Magyarország és a hazai vállalkozások nem eshetnek el egy eurócenttől sem. A Brexit melletti másik fontos érv a mielőbbi pénzlekötésekre szerintünk az, hogy a gyors, célzott forrásfelhasználás elengedhetetlen a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés szempontjából. Tehát minél hamarabb valósulnak meg a fejlesztések, annál előbb fordulnak termőre a vállalkozások, amelyek majd megteremtik azokat a bevételeket, amelyeket az állam fel tud használni egyebek mellett például családpolitikai intézkedésekre. Itt ér össze a szociál- és a gazdaságpolitika.


- Mindez hogy néz ki a számok nyelvén?


- Meghaladtuk a száz százalékot, a rendelkezésre álló keret 106 százalékát meghirdettük. A felhívások népszerűségét jelzi, hogy a meghirdetett keret 134 százalékára érkezett támogatási igény, a szerződéssel rendelkező állomány 765 milliárd forinttal emelkedett, a kötelezettségvállalás mértéke pedig 836 milliárd forinttal nőtt az előző negyedévhez képest. Célunk, hogy az egyes operatív programokban a kötelezettségvállalás szintje, amely jelenleg 79 százalékon, azaz 7023 milliárd forinton áll, az év végéig elérje a 85 százalékot. A kifizetések a második negyedévhez képest több mint 418 milliárd forinttal nőttek, az év végéig azt szeretnénk elérni, hogy 2700 milliárd forint kerüljön a nyertes pályázókhoz.

Dobrev Klárát - egyenlőre - tanúként akarják meghallgatni, mivel az Altus több alkalommal nyújtott kölcsönt a hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt.-nek - értesültünk a Czeglédy-ügy egyik gyanúsítottjának ügyvédjétől. Dobrevet elvileg Budapesten is meghallgathatnák, valószínűbb...

Az Országgyűlés plenáris ülésén a napirend előtti felszólalások egyik témája az volt, hogy nemrég az állandó betelepítési kvóta mellett döntött az EP LIBE bizottsága. A Fidesz frakció és a kormány szerint a Soros tervnek ez az uniós szintű megvalósítása olyan nyilvános erőszak a tagállamok jogállamiságán, ami ellen minden eszközzel fel kell lépnie...

Az Országgyűlés ma újra szavaz a családi házak kötelező kéményellenőrzésének eltörléséről. Miután 70 szakmabeli részvételével megtartott demonstrációt a Kéményseprők Országos Szövetsége szervezett, ugyanis szerintük a kormánypártok részéről óriási felelőtlenség lenne kedden ismét megszavazni az Országgyűlésben a törvénymódosítást, amelyet korábban...



- Mit jelent ez nagyságrendileg a korábbi uniós fejlesztési ciklushoz képest?


- A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban kétszer annyi támogatásra szerződtünk le, a heti átlagos kifizetés ütemét tekintve és összessé- gében is négyszer több uniós forrást fizettünk ki, mint a 2007-2013-as időszakban. Ez azt is jelenti, hogy nyolcszor több a kifizetéssel rendelkező projektek száma, mint az előző fejlesztési ciklus hasonló időszakában. Összefoglalva: a jelenlegi időszakban kevesebb pénzt költ el az állam, ellenben a vállalkozásokhoz nagyobb összeg jut, amelyet gyorsabban is kapnak kézhez. Ezek az összehasonlítási adatok egyébként annak a lenyomatai, hogy a magyar fejlesztéspolitika "fókuszáltabb", ebből adódóan sokkal jelentősebb a multiplikátorhatása, mint a korábbi években. Világos fejlesztési víziónk van. A 2010 előtti ciklus teljesen koncepciótlan volt, ezzel szemben mi pontosan tudjuk, mely iparágakat szeretnénk támogatni. Ezek olyan ágazatok, amelyek egyszerre erősítik a belső növekedést, másrészt megadják a magyar gazdasági szereplőknek azt a lehetőséget, hogy kijussanak külföldi piacokra is. Csak így pöröghetnek fel és juthatnak vissza a pénzek azokba a nagy ellátórendszerekbe, amelyek eltartanak egy jóléti szisztémát.
- Mely iparágakat kell fej- leszteni?


- Ilyen például az autó-, a gép- és a gyógyszeripar, az informatika és a mezőgazdaság is. Utóbbi különösen a vidéki foglalkoztatottság szempontjából fontos, itt azonban meg kellett változtatni a birtokviszonyokat. A korábbi uniós támogatási keretrendszer alapvetően a nagybirtokokat támogatta és a kisbirtokokat büntette. Mi azt mondtuk: a teljes támogatási keret mindössze húsz százaléka mehet nagybirtokok fejlesztésére, a nagyobb részt a kisbirtokoknak kell juttatni. A gyógyszeripar olyan ágazat, ahol a magyar szereplők a belső keresletet nagyrészt ki tudják elégíteni, de van már a világpiacon is működő hazai vállalat, az informatika pedig az a terület, ahol kis tőkebefektetéssel, magas humántőke hozzáadásával nagyon komoly eredményeket lehet elérni. Ezek a legfontosabb területek, amelyek a gazdaság felpörgetésével érezhető hatást fejthetnek ki akár a szolgáltatói, akár a logisztikai ágazat megrendelésállományára is. A legfontosabb az, hogy egy államnak nemcsak abban kell gondolkodnia, hogy saját pénzügyi eszközeivel milyen szektorokat tud segíteni, hanem arra is figyelemmel kell lennie, hogy e területek milyen multiplikátorhatást válthatnak ki más ágazatokban. Ezt nevezzük fókuszáltságnak. Többek között ez is hiányzott a 2010 előtti kormányok gazdaságpolitikai és fejlesztéspolitikai elképzeléseiből.
- Ha már szóba jött a 2010 előtti időszak, az ellenzéki pártok a fejlesztéspolitikával összefüggésben előszeretettel hangoztatják, hogy Magyarországon korrupció van, a forrásfelhasználás nem hatékony. Eközben az adatok mást mutatnak. Hogy is van ez?


- Ha megnézzük a korrupciós ügyeket és az uniós pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálatának eredményeit, azt látjuk, hogy nincs korrupciós vita olyan ügyekben, amelyek a jelenlegi kormányzat döntéseit érintik. Mindegyik a 2010 előtti kormányhoz kötődik. Ez a fajta érvelés, a korrupció hangoztatása egyébként a politikai viták része. A problémás ügyeket végignézve azonban az látszik, hogy pont azok kiáltanak farkast, akiknek hallgatniuk kellene. Konkrét ügyet kiemelve: a 4-es metró építése esetében tény, hogy a támogatásból többet loptak el, mint amekkora a teljes beruházás tervezett összege eredetileg volt. De nem akarok naivnak tűnni: a korrupciós vita hét év kormányzás után megkerülhetetlen, ám a korrupció tényszerűsítésének bizonyítása, úgy látszik, a kritikusoknak kevésbé erősségük. Csak egy szeletét hadd emeljem ki a korrupció témakörének: a kormány az idei évtől bevezette az új pályázatelbírálási rendszert, amely a korrupció elvi lehetőségét is kizárja azzal, hogy az értékelést beemelte az állami szférán belülre. Így az elbírálást az új rendszerben jól képzett és felkészült állami alkalmazottak végzik, akik ezzel azt is vállalják, hogy munkájukat a nemzetbiztonsági vizsgálatok legmagasabb szintjén világítják át. Ez nagyon komoly eredménye a fejlesztéspolitikának. Ami a pénzfelhasználás hatékonyságát illeti, akik ma ezt hiányolják, azok előszeretettel támogattak 2010 előtt több, enyhén szólva is megkérdőjelezhető fejlesztési beruházást, gondoljunk csak a sajtóban is elhíresült kutyawellnessre vagy éppen a negyvencentis kilátóra. Ezzel szemben mi a hatékonyságot abban mérjük, hogy egy beruházás mennyire támogatja a gazdaság és a foglalkoztatottság növekedését.


- Vannak a hatékonyságra vonatkozóan adataik? 

Tényleg ennek mentén teljesít a fejlesztéspolitikai intézményrendszer?
- A kormány azt vállalta, hogy a 2014-2020-as időszakban a rendelkezésre álló források hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja. Ez a cél láthatóan a pályázói igényekkel is találkozik, hiszen az eddig beérkezett támogatási kérelmek nagy részét a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) regisztrálták. Az öt legnépszerűbb kiírás is gazdaságfejlesztési, ezekre 11 332 pályázat érkezett be. Szerintünk ez jó visszajelzés a hatékonyságot illetően. Főként, hogy ezzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat támogatjuk.
- A kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásának fontossága gyakran megjelenik a kormányzati retorikában és döntésekben. Miért van szükség ennek a csoportnak az erősítésére?


- Van egy elvi meggyőződésünk: a magyar gazdaság hosszú távú stabilitása akkor érhető el, akkor válik biztosítottá, ha a hazai vállalkozói réteg erős, termelőképes és kiegyensúlyozott. Ma még érzékelhető a magyar kkv-k uniós forrásoktól való függősége, de az irány azt mutatja, hogy egyre inkább kezdenek megállni a saját lábukon. Ez biztosíték arra az esetre, ha a jelenlegi formájában létező kohéziós politika megszűnne, és egészen más típusú és mennyiségű fejlesztési pénzek érkeznének Magyarországra. Mindezek miatt a kisvállalkozások kulcsfontosságúak a magyar gazdaság és így az ország fenntarthatósága, jóléte szempontjából. Egy állam háromféle módon tudja az adott ország vállalkozói körét helyzetbe hozni: jogszabályalkotással, közvetlen támogatással és beszállítói lehetőségek biztosításával a különböző beruházásokhoz. Utóbbinak köszönhetően már itthon is vannak olyan vállalkozások, amelyek a kelet-közép-európai régióban versenyképesen megjelenhetnek az építőipari, informatikai, szolgáltatói ágazatban. A kkv-k támogatása azért is fontos, mert a vállalkozói szektor adta korábban is a foglalkoztatás hatvan-hetven százalékát, miközben a hazai össztermékhez alig ötven százalékkal járult hozzá. A cél, hogy a foglalkoztatási szinthez hasonló nagyságúra erősödjön a kkv-k hozzájárulása a hazai GDP-hez. Olyan politikát szeretnénk folytatni, amely minden ágazatban képes az önálló növekedést garantálni.


- Mit lehet tudni most a kohéziós politika megváltozásáról? Mi lesz 2020 után, mire számíthatnak a vállalkozások?


- Jelenleg csak azt tudjuk biztosan, hogy 2020 után jelentősen megváltozik a támogatások rendszere. Azt már ugyan eldöntötte az Európai Bizottság, hogy a kohéziós politikának maradnia kell, azonban annak formájáról és arról, hogy mi történik majd a Brexit után, rengeteg vita van. Sőt, arról is, hogy mi történik 2020-ig. Ha röviden össze akarnám foglalni, akkor azt mondanám, hogy három dologra számítok: vitára, vitára és vitára.
- Vannak már valamilyen más irányok, amelyek kijelölése megtörtént?


- Valószínűsíthetően elmozdulás lesz a vissza nem térítendő támogatások irányából a visszatérítendők irányába, tehát a jövőben a hitel típusú politika működhet. Emellett van egy törekvés arra is, hogy összeurópai célokhoz rendezzék ezeket a forrásokat, ami bizonyosan ellentétet eredményez. Magyarország a fejlesztéspolitikai dimenziót tekintve hajlandó egyeztetni, vitatkozni, arról azonban, hogy az egyes tagállamoknak a különböző ágazati fejlesztésekre előirányzott forrásait más területre, például a migrációs kiadásokra kelljen átcsoportosítania, nem. Ezzel összefüggésben azt is fontos megjegyezni, hogy a magyar kormány nemrég vette át a visegrádi négyek elnökségét, amelynek az egyik fő kérdése, hogy miként tud ez a régió felkészülni a 2020 utáni időszakra. Most ezen dolgozunk.

Magyarhirlap.hu