Leleplező interjú Soros Györgyről

2018.02.01

Bár az ellenzék és a fundamentalista jogvédők makacsul tagadják a Soros-hálózat létét és azt, hogy a nemzetközi tőzsdespekuláns célja pénzének politikai befolyásra váltása, egy régebbi interjúban Halmai Gábor, a Soros Alapítvány akkori vezetője egyértelműen igazolja a kormány mostani állításait.

Kendőzetlen őszinteséggel beszélt a Soros-hálózatról és annak befolyásáról egy mára elfeledett, 2003-as lapinterjúban Halmai Gábor, akkoriban a nemzetközi tőzsdespekuláns magyarországi alapítványának vezetője. 2003 fordulópont volt az alapítvány életében, hiszen az uniós csatlakozással, tehát a rákövetkező évben támogatási programjainak zömét lezárta, s a továbbiakban szinte kizárólag a politikára koncentrált.

Ezért hozták létre az Eötvös Károly Intézetet (Ekint), amelyről Halmai a következőket mondta a Magyar Narancsnak 2003-ban: "Elsődleges célja, hogy megpróbálja befolyásolni [...] a hivatalos közpolitika irányát, az emberi jogoktól az oktatásig, a legkülönbözőbb területeken." Halmai ugyanakkor elpanaszolta, hogy a Soros Alapítványt beskatulyázták (ami nem túl meglepő, hiszen tele volt SZDSZ-esekkel - a szerk.), majd lényegében azzal folytatta, hogy az elszigeteltségből a Majtényi László gondjaira bízott "független intézet" felállításával akarnak kitörni.

A folytatás előtt fontos leszögezni - és erről a Soros Alapítványt irányító Halmai Gábor is nyilatkozott a lapnak -, hogy a nemzetközi tőzsdespekuláns 2002-es budapesti látogatása alkalmával személyesen határozta meg azt az irányt, amelyet a szervezetnek követnie kell. Eszerint a Soros-hálózat - ez a meghatározás Halmai Gábortól származik - fő tevékenysége a jövőben az lesz, hogy intézményi támogatást nyújt bizonyos civil szervezeteknek. "Olyan civil szervezetekről van szó, amelyek léte elengedhetetlen minden demokrácia működése szempontjából" - fogalmazott az interjúban.

Azt is elmondta, hogy az "úgynevezett demokráciaszolgáltatást végző, tehát emberi jogi, polgárjogi stb. szervezetek külföldi támogatottsági függősége 74 százalék". Mindezt valamivel később két fontos megjegyzéssel egészítette ki.

Halmai világossá tette egyfelől, hogy Soros nem jótékonykodni akar, nem a nehéz anyagi helyzetük, hanem politikaformáló képességük miatt hajlandó finanszírozni a jogvédők munkáját, és ezt erősítette meg azzal, amikor kimondta: "Nagyon fontos lenne az is, hogy a civil szféra hatékonyan tudjon lobbizni az itthoni törvényhozásban és Brüsszelben is."

Halmai szavaiból kiderült, hogy Soros György támogatásából csak azok részesülhetnek, akik a milliárdos szekerét tolják. "Még legutóbb is osztottunk pénzt lapoknak, azzal a feltétellel, hogy például tényfeltáró írásokat közölnek olyan témákról, amelyekkel kapcsolatos programjaink voltak, mint például (az ellenzék körében ma is slágertémának számító - a szerk.) korrupció."

Azt - tette hozzá gyorsan - sosem mondták meg, mit írjanak az újságírók, ám csak azok részesülhettek a támogatásban, aki a Soros Alapítványnak fontos témákkal foglalkoztak, ami viszont, Halmai fordulatával élve, "egyfajta függőséget hoz létre".

Nyilatkozata végén Halmai Gábor még egyszer világossá tette: a nemzetközi tőzsdespekuláns és a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának végső célja a magyar közélet saját szolgálatába állítása. "A Soros Alapítvány egyik legfontosabb eredménye az elmúlt húsz évben talán éppen a kulturális és művészeti életben látszik: hozzájárult egy olyan szellemi kapacitás, a nyílt társadalom értékeit képviselő értelmiségi bázis kialakulásához, amire mindannyian büszkék lehetünk" - vallott erről a szervezet vezetője.

Halmai - csakúgy, mint a Soros Alapítvány számos munkatársa - a volt SZDSZ holdudvarához tartozott. 1990 és 1996 között tanácsadó volt az Alkotmánybíróságon, közben Soros egyetemén, a Közép-európai Egyetemen beindította az emberi jogi programot. 2001-től, amikor az alapítvány élére került, az általa irányított szervezet minden korábbinál nyíltabban segítette az MSZP-t és a szabad demokratákat, akik aztán az Országos Választási Bizottság elnökhelyettesi székébe juttatták 2006-ban.

Magyarhirlap.hu

A Jobbik elnöke egyik törökországi előadásán elmesélt egy történetet egy isztambuli cipőárusról, akinek a bazárjában ott lóg egy fénykép róla - írta a Bors. A cipőárus ugyanis úgy hitte, hogy Vona egy turáni vezető.

A kormánypártok továbbra is stabilan őrzik vezető pozíciójukat, nem változtak érdemben az erőviszonyok - derült ki a Századvég legfrissebb pártpreferencia kutatásából. A választók 80 százaléka szerint a Fidesz-KDNP nyeri meg az áprilisi választást.

Vona Gábor, a Jobbik elnökének a vagyoni helyzete érdemben nem változott 2016-hoz képest, legalábbis ezt állítja. Tavaly vett egy legelőt, ami még most is a tulajdonában van, miközben továbbra sincsen semmilyen ingatlana és a képviselői fizetésén kívül jelentős bevétele. Nagy kérdés, hogy valójában kinél is lakik. Zavaros ingatlanhelyzetét tehát...